Mit tehetek szülőként, ha elakadást, éretlenséget, részképesség problémát sejtek gyermekem fejlődésében? Nagy a zűr a fejekben, ahogy a rendszerben is Magyarországon. Sokszor a gyerekorvos, az óvodapedagógus is szülőktől tudja meg, hova küldheti ilyen-olyan tünetet mutató kis páciensét, neveltjét. A gyógy-, illetve fejlesztőpedagógia forráshiányos terepén a gyakori átszervezések sem tesznek jót. Úgy tűnik, mintha minden városnak, kerületnek saját működési metódusa lenne.
Tartalomjegyzék
Nemrég egy régi iskolatársammal beszélgettünk a GyES utáni lehetőségeiről. Kata, hozzám hasonlóan tanár szakon végzett. Valahogy nincs kedve visszamenni a közoktatásba-mondta. Keresne valami hasznosabbat, valami alapvetőbbet. Valamit, amivel tényleg segít. Legutóbbi munkatapasztalatai kétségek közé sodorták, ugyanis délutánonként egy tanodában szörnyülködött azokon az elvárásokon, amiket délelőtt, hivatásos tanárként maga is megkövetelt a diákjaitól.
Ebben a cikkben azokat a lehetőségeket igyekszem körüljárni, amik a mai szülőknek rendelkezésére állnak, illetve, hogy egy elhivatott pedagógus, ha komolyabb szinten akar segíteni, milyen irányban képezheti magát.
Lelkem mélyéből tisztelem azokat a kollégákat, akik állják a sarat a mai napig, és próbálnak emberi körülményeket teremteni gyermekeinknek. Nem véletlen azonban, hogy magam eleve nem kezdtem el a jelenlegi, illetve a húsz évvel ezelőtti oktatásban dolgozni. A gyerekek iskolára való felkészítését sokkal fontosabbnak tartom. Ahogy a helyzet mutatja, marad a frontális tanítási metódus még egy darabig. A mai gyerekek pedig éretlenek erre az eredetileg sem gyerekre szabott munkaformára.
Általában a következő utat járják be azok, akik a hivatalos úton próbálnak segítséghez jutni: a szülő, avagy az intézmény a Pedagógiai Szakszolgálattól kérhet segítséget első körben. Az itt végzett vizsgálatok alapján, vagy megállapítanak valamilyen kését, elmaradást, és kiszabják az annak megfelelő segítséget, vagy tovább küldik a gyermeket a Szakértői Bizottsághoz, ahol a komolyabb nehézségek diagnózisai születnek. Eddig legalábbis így volt. Nálunk. Kicsit utánanéztem a törvényi helyzetnek és egy 2013-mas rendeletet találtam.
A Szakértői Bizottság a 2013-as EMMI rendelet szerint „szakértői bizottsági tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít”
Ezután megállapítja, vagy kizárja a
A Szakértői Bizottságok munkatársai szakvizsgázott pedagógusok lehetnek.
A rendeletből annyit sikerült kihámoznom, hogy bizony nagyon változatos megyénként, járásonként, hogy adott területet hogyan látnak el.
Gyógypedagógus ismerősöm szerint a való helyzet kicsit eltér a törvény szerintitől. Igaz, hogy a törvény szerint a szakszolgálatnál magasabban kvalifikált, több éves tapasztalattal bíró, szakvizsgázott szakembereknek kellene lennie, de jelenleg ez a szakemberhiány miatt átíródott, betarthatatlan.
Felhívta viszont a figyelmemet arra, hogy a megsegítés a szakszolgálatnál nevelési tanácsadás formájában is kérhető, ami kicsit gyorsabb út. A vizsgálat első szinten a járási szakértői bizottság feladata, (ők BTM-N- t állapíthatnak meg) de ők küldhetnek tovább is szükség esetén a másod körre, ahol az SNI megállapítást nyerhet. (SNI a zseni is, az autista és a különböző érzékszervi, beszéd-, értelmi fogyatékos is)
Tehát, ha Kata barátnőm a fejlesztőpedagógia iránt érdeklődik, akkor:
Elvégezhet egy négy féléves képzést, amivel az egyetemen szerzett tanári diplomája után újabb, ráépülő diplomát szerez, mint fejlesztőpedagógus.
Ha komolyabban érdeklődik, néhány tárgy beszámításában reménykedve nekikezdhet a gyógypedagógus képzésnek, ahol különböző fogyatékossággal élőkön tanul segíteni. Költséges és hosszadalmas úton valóban szakértőjévé válik olyan súlyosabb kérdéseknek, mint az autizmus spektrum zavar, hallássérüléssel, látássérüléssel élők, vagy a tanulásban akadályozottak pedagógiája. Lehet még logopédus, szomatopedagógus, pszichopedagógus. Ezek félévenkénti költsége 275 000 Ft. Jelenleg. Ha két szakon diplomásklént indul és maradt 4 finanszírozható féléve, akkor „Csak” 1 100 000 Ft-ot kell a 8 féléves, diploma utáni képzésre kipengetnie. Mit jelent ez később anyagilag? A gyógypedagógiai pótlék legfelső határa jelenleg nem éri el a havonkénti 20 000 Ft-ot. Hajrá Kata!
Ha azt gyanítom, hogy gyermekem az átlagosnál komolyabb nehézségekkel küzd, például netán autista, a szakértői bizottsághoz fordulhatok. Szűkebb pátriámban, Székesfehérváron jelenleg 400-600 fős a vizsgálatra a várólista. Ha nem is lesz több lezárás, ez akkor is minimum 1 éves várakozást jelent. 12 értékes hónapot, amelyek segítség nélkül vesznek el. Viszonylag egyszerűbb a képlet, ha korai fejlesztésre jogosult még a gyermekem. Beszédindításra, mozgásos fejlesztésre a Korai Fejlesztőnél is kérhető vizsgálat.
Ha megkésett óvodásomat szeretném megsegíteni és egy év további nevelési időt kérni, kezdeményezhetek a Nevelési Tanácsadónál iskolaérettségi vizsgálatot. Itt is több hónap eltelik azonban, míg a rendelkezésre álló fejlesztések eljutnak a gyermekemhez. Nálunk ez konkrétan úgy nézett ki, hogy az óvodapedagógusnak én (is) adtam tanácsokat, mit kezdjen a fiam érettlen grafomotorikájával. Miért az óvónőnek? Fejlesztőpedagógus hiányában ugyanis az ő feladata volt megoldani az óvodai fejlesztést. Jó kérdés, hogy e mellett miért nem tarthat kötelező foglalkozást az iskolába készülő nagycsoportosoknak sem?! Az óvodában ugyanis csak kezdeményezés van.
Nesze, semmi, fogd meg jól! – Mondhatnánk. Szerencsére akkor már két éve járt a Kerek-Világ Házba mozgásterápiára. Egyáltalán ettől kezdett rajzolni 5 évesen. Itthon igyekeztem bevonni minden olyan tevékenységbe, ahol használnia kellett a kezét. Egészen tűrhető írása lett, bár a tempó még mindig óvatos.
Az idegrendszeri éretlenség tünetei jól felismerhetőek szülői szemmel is. Ha az alábbi nyavalyákkal van megáldva, biztosan javít a helyzetén, és majdnem biztosan elengedhetetlen fejlődése érdekében a mozgásterápia:
Magyarországon több mozgásterápia is népszerű és viszonylag könnyen elérhető: A DSGM, DSZIT, HRG, TSMT, INPP, a Kulcsár féle komplex módszer és az alapozó terápia mind helyet kapott a nemrég megjelent Mozgásterápiák gyermekeknek című kiadványban, melyet Papp Zsuzsanna írt, szerkesztett. Ezek mindegyike alkalmas arra, hogy a hátrányokból segítsem behozni annyit, hogy a jól képzett fejlesztőpedagógus, vagy gyógypedagógus azzal segíthesse majd a gyermeket, amihez igazán ő ért.
Addig azonban, míg a hivatalos úton eljutunk az ő segítségükig valódi helyreállító terápiákon vehetünk részt. Lényegesen mérsékelve a fenti tüneteket.
Visszatérve Kata dilemmájához, mit is tanuljon, aminek értelmét látja és amiből esetleg el tudja tartani népes családját?
Ahogy a várólisták állapota mutatja, szükség van jól képzett gyógypedagógusokra, pszichológusokra. Az ő viszonylag cizelláltabb munkájukat viszont hasznos, idő és energia kímélő volna előkészíteni. Az idegrendszer éretlenségi tüneteit részben helyreállító, valódi gyógyulást is elérő mozgásterápiák ma a magyar óvodáskorú népesség 80%-ának jelentenek előnyt, 60%-uknak szükségesek.
Ha ezen gyermekek felének nem kellene később fejlesztőpedagógiai megsegítés, jókora terhet vennénk le a Szakértői Bizottságok és a kapcsolódó intézmények nyakáról. Talán még kezelhetővé is válna a helyzet!
Mentorom, Fekete-Cseri Zsuzsanna egyik helyi óvodában végzett kísérlete mutatja, hogy a napi félórás, óvónők számára betanított mozgásos fejlesztés, milyen drámai hatást tudott elérni egy tanév alatt, az arra rászoruló csoportnál.
A mozgásterápiák vezetéséhez tehát nem kell olyan sok ismeret, mint egy specializációhoz, mégis óriási hatást érhet el. Sokkal inkább egyfajta hozzáállás kérdése, ami a pályára kerülő kollégák döntő részénél ma is megtalálható. Így arra bíztatok minden érdeklődőt, tanuljon mozgásterápiát! A magam részéről olyan rendszereket részesítek előnyben, amelyek az emberi egyedfejlődést követő gyakorlatokból állnak. Ilyen az alapozó terápia például.
Szülőtársaimat pedig arra bíztatom, bátran vigyék mozgásterápiára gyermeküket, mert csak előnye származhat belőle.
Gyakran megakadok azon, amikor aggódó anyák, apák kérdéseire, hogy nincs-e valami baj, ha a gyerek nem teszi ezt, vagy azt, mikor a szomszédé már igen, olyan egyszerű általánosításokkal válaszolnak, hogy minden gyermek különböző ütemben fejlődik, nem szabad siettetni a folyamatokat. Ok. Minden ember a maga ütemében fejlődik. Aláírom. De már ebben a hosszúra sikerült felvezető […]
Elolvasom a cikket
Túl sok tárgy – túl sok opció – túl sok információ – túl nagy sebesség. Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyvében ez az a bizonyos négy túlzás, ami a mai gyerekek életét túlfeszíti. A családokra nehezedő stressz olyan fokú, hogy a háború sújtotta területeken és menekülttáborokban élő gyerekeknél a szerző által tapasztalt PTSD-hez (poszttraumás […]
Elolvasom a cikket
Kérd ingyenes táblázatomat, hogy megtudd, korának megfelelő szinten van-e gyermeked beszédprodukciója.
A táblázatból azt is megtudhatod, mi az, amit már megért.
Azt is elárulom, hova kell mindenképp eljutnia, hogy élvezettel tanuljon majd a suliban.
Készítette: Nektonik. Minden jog fenntartva.