Tartalomjegyzék
Kisgyermekes barátnőm mesélt a minap az óvodai beiratások kapcsán arról a számomra is meglepő megfigyelésről, hogy egyre több gyermek érkezik az óvodákba nembeszélő állapotban. Erről ő maga az óvoda által tartott szülői értekezleten értesült, ahol az óvodapedagógusok arról számoltak be, hogy egyre gyakrabban állítja őket az óvodába érkező gyerekek állapota patthelyzet elé.
Ugyanis már nem csak a szobatisztaság kialakulatlanságával kell küzdeniük. Ennek a készségnek a megléte is olyan feltétele lenne az óvodaérettségnek, amit egyre ritkábban várhatnak el. Ami ennél is nyomasztóbb, az az, hogy a folyton cumizó kis háromévesek között egyre több a nembeszélő, alulszocializált kisgyerek, aki a társát csak a környezet egy tárgyának tekinti. Nekimegy, átgyalogol a másik gyereken, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy egy érző, emberi lénnyel került kontaktusba.
A helyzetet súlyát fokozza az a szokás, hogy a szülők akár tisztában vannak ennek veszéleivel, akár nem, teljes léleknyugalommal adják digitális eszközeiket három év alatti gyermekeik kezébe. Orvosi rendelőben, buszon, boltban, ahol csak várni kell előszeretettel kapjuk elő a mobilt és „kötjük le”kisgyermekeink figyelmét ahelyett, hogy hozzászoktatnánk a várakozás helyzetéhez őket.
A síkképernyő pedig amellett hogy függőséget okoz, semilyen idegrendszeri mintzatát nem tudja bennünk felépíteni a háromdimenziós valóságnak, amelyben élni kényszerülünk.
A 24. órában vagyunk. Írja Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista. A vészharangot nem most kezdték kongatni, de van valami furcsa, megengedő, elnéző viselkedés a társadalomban a helyzettel szemben. Mintha nem akarnánk látni, amit látunk. Persze, hogy nem akarunk pánikot kelteni! Persze, hogy minden módon támogatnunk kell a szülőség megannyi nehézségével küszködő embertársainkat! De eljött az idő, hogy a tények alapján ítéljük meg a helyzetet. Legalább azon szülők érdekében, akik még éreznek elég erőt magukban ahhoz, hogy akarjanak tisztán láni.
A beszédindulás mindenképp megkésettnek tekinthető, ha a kétéves lány, és a két és féléves fiúgyermek még nem beszél, vagyis nem jutott el a kétszavas közlésekig. (Forrás: GÓSY Mária, Pszicholingvisztika, Budapest Osiris, 2005.)
Ennél hamarabb is észrevehetünk azonban figyelmeztető jeleket: A lányok általában egyéves kor körül kezdenek a környezetük számára érthető szavakat, szókezdeményeket mondani, miközben még javában halandzsáznak. A fiúk egy kicsivel később, másfél éves koruk táján mondják az első szavakat.
Ha az első szavak kimondása és a kéttagú közlések megjelenése között eltelt idő kevesebb, mint négy hónap, akkor gyermeked beszédfejlődése gyors üteműnek mondható.
Ha a két szint között eltelt idő négy és hat hónap között van, akkor ez a sebesség megfelelő.
Ha viszont a két beszédfejlődési szint között több mint hat hónap az eltelt idő, akkor mondhatjuk, hogy a beszédfejlődés lassú ütemű. Ebben az esteben érdemes körülnézni gyermeked fejlődésének háza táján.
Az emberi egyedfejlődés még soha nem volt annyira kitéve a túlzások hatásainak, mint manapság. Gyermekeinkre túl hangosan, túl gyorsan, túl nagy ingertömegben hullanak olyan információk, melyek túlságosan igénybeveszik éretlen idegrendszerüket és megakasztják, lassítják fejlődési folyamataik természetes menetét. Erről bővebben itt olvashatsz.
Baj van a légszennyezéssel, a talaj és vízszennyezéssel. Az ezek következtében kialakuló légúti és bélrendszeri mérgezéseknek, allergiáknak, érzékenységeknek se szeri, se száma. Ezek pedig közvetlen befolyással bírnak a hallásra és az idegrendszerre.
„Nincs idő a fájdalomra” És nincs idő és tér a gyermekek ép fejlődési folyamataira, próbálkozásaira, kudarcaira. Mindent azonnal, elsőre sikerrel kell teljesíteniük. Csoda-e, hogy szorongóak, önértékelésük pedig alacsony?
A diagnózisok felállítása pedig egy olyan intézményrendszer metodikájával történik, amely rendszert az utóbbi két évtizedben többszörösen lekőrözött a világ „fejlődése”, átalakulása. Ez az ütem pedig nem látszik csökkenni. Konkrétan arra gondolok, hogy mire egy új elméletet megfelelő tudományos alapossággal alátámaszt a tudomány, aztán az elmélet tért nyer és bekerül a szakemberek oktatásába, addig mintegy 8-15 év telik el.
Ez alatt az idő alatt a kétéves kor alatti gyerekekre hatással bíró szociális, környezeti és technikai tényezők exponenciálisan változnak és sokszorozódnak. Tehát, mire egy becsületesen kipróbált fejlesztő technika elterjed, addigra a gyerekek annyira mások lesznek, hogy az már vajmi keveset segít nekik és szüleiknek.
A szakadék a segítő szakemberek tudása és a valós szükségletek között csak azokban a sajátos esetekben nem nő drasztikusan, ha a szakemberek folyamatosan vállalkoznak az önképzésre. Tanfolyamokra járnak, kutatásokat végeznek a saját szakállukra. Gyakran önerőből, puszta elhivatottságuk okán végzik ezeket a láthatatlan és költséges plusszmunkákat.
A szakszolgálatok jól kiépült rendszere most kezd összeomlani a forráshiány, és a szakmai megbecsültség hiánya miatt. Sok család, aki felismeri, vagy egy felkészült és jólértesült védőnő, kisgyermekgondozó szavára elhiszi, hogy gyermekének segítségre van szüksége, azzal szembesül, hogy még a diagnózis felállítására is hónapokat kell várni. Az ezt követő javaslat pedig egyre gyakrabban a „Mire van szükség?” helyett a „Mi az, ami elérhető?” listából kénytelen válogatni.
„Gyarmathy Éva álláspontja szerint a jelenlegi intézményrendszer nem készült fel arra, hogy olyan gyerekekkel dolgozzon, akiknek az idegrendszeri érése a sok információ (és a gyakrabban használt vegyi anyagok) miatt megkésett. „ – írja Gyurkó Szilvia.
Ezzel együtt, ha van olyan szerencséd, hogy időben kaptál szakmai segítséget a szakszolgálattól, feltétlen élj vele! Mindazonáltal olvass tovább, mert megfontolandó szempontok következnek.
Ha van terület, amit pedig nem szabad elhanyagolni, az épp a beszéd. A beszédfejlődésnek ugyanis egy zárt időszakon belül kell végbemennie.
Ahhoz, hogy a nyelv teljes grammatikai struktúráját magáévá tegye a gyermek, élete első hat, tíz évében jó hallás és megfelelő verbális ingermennyiség mellett az is szükséges, hogy idegrendszere, intellektusa megfelelően fejlődjön. A kiskamasz kor után spontán nyelvi fejlődés nincs. Idegen nyelven is csak azt a nyelvállapotot tudja majd megtanulni, amit az anyanyelvén sikerült elsajátítania.
A mozgásterápiára hozzánk érkező óvodás és iskolás gyerekek állapota azt mutatja, hogy életük első hat hónapjának a mozgása nem volt elég stabilizáló ahhoz, hogy a ráépülő szinteket és feladatokat el legyen képes látni az idegrendszerük. Magyarul: ÉRTETLENEK.
Ha az idegrendszer éretlen, késnek a funkciók. Ha megjön is a beszéd, vagy egyéb mérföldkő, pl a mászás, járás, szökdelés, kerékpározás stb. gyakran fáradékonyak, vagy érzékenyek, könnyen kiborulnak ezek a gyerekek.
A beszélés bonyolult feladatához az ép halláson, intellektuson és beszélő környezeten túl az idegrendszer megfelelő érettségi szintje is szükséges. Mivel a mai gyerekeknek sokszor egyszerűen nincs elég sík területen, a gravitáció legyőzésére irányuló, önálló mozgáshoz szükséges idejük, az idegrendszerük éretlenebb a koruknak megfelelőnél és ez sokszor ahhoz vezet, hogy nem szólalnak meg idejében, vagy a fejlődésük ezen a területen túl lassú.
Mivel mozgáshiány áll a késés mögött, a beszéd nagyon gyakran elindul pusztán attól, hogy olyan ingereket adunk mozgatás által a kicsiknek, amelyek érlelő hatásúak. Ilyenek lehetnek a vesztibuláris, vagyis egyensúlyi ingerek: a hinta, döcögtetés, forgatás, gyorsulás amit a legnépszerűbb itthoni mozgásterápia kiváló szakemberei alkalmaznak is többek között beszédindításra.
Ezek a kívülről jövő ingerek azonban hatékonyság szempontjából nem is említhetők egy napon azzal a hatással, amit a gyermek maga el tud érni, ha a hat hónapos kor előtti mozgásmitákat gyakoroltatjuk vele. Vagyis lézerpontosan ott avatkozunk be, ahol a hiány van, és a kívülről kínkeservesen bevitt ingerlés helyett a gyermekkel végeztetjük el a piszkos munkát. Ami azonban egyszerűségénél fogva nem terheli őt túl.
Ezt fedezte fel Fekete-Cseri Zsuzsanna, aki az általa kimunkált és róla elnevezett Cseri-Módszer hatékonyságát olyan óvodások csoportjain is lemérte, ahol nem hivatalos mozgásterapeuták, hanem lelkes óvodapedagógusok végeztették a gyerekekkel a feladatokat. Az eredmények magukért beszéltek: Az arra rászoruló, idegrendszeri éretlenség jeleit mutató óvodások egy tanév alatt messze elhúztak az egészséges kontroll csoport mellett a legtöbb mért területen.
A vizsgált területek a 2018-19-es kutatásban: Nagymozgások, érzelmi fejlettség, szociális fejlettség, értelmi fejlettség, beszédfejlettség, mozgásharmónia, finommotorikai fejlettség, önbizalom, és kudarctűrés. A tornázó csoport az összes területen lekörözte a kontroll csoportot egy tanév alatt.
A részletes eredmények egyetlen alponton mutatták a programban részt vett, tornázó gyerekek megmaradó hátrányát, ez pedig az ominózus összefüggő szövegértés. Ami célzott fejlesztés nélkül 5-6 éves korban bizony nem fejlődik már sokat. Fejlesztés mellett viszont még ebben az életkorban is jelentős javulás érhető el. Mozgásterápia mellett akár 100%-ossá is válhat a készségterület.
Forrás: FEKETE-CSERI Zsuzsanna: Iskolára felkészítő Programozott Mozgásfejlesztés hatásának vizsgálata a Székesfehérvári Belvárosi Óvodákban 2018./2019.
Az összefüggő szöveg megértése a tanulási készségek 75%-ának alapja. Sok szülőt megnyugtat a tudat, hogy kisgyermeke, bár nem beszél, „mindent megért”. A beszédkésést mutató gyerekek későbbi helyzete azonban azt mutatja, hogy közöttük lényegesen gyakoribbak a tanulási nehézségek, mint a normál beszédfejlődésű társak populációjában. (GÓSY, említett mű.)
A beszéd megértése közvetlen alapja az írott szövegértésnek. A megértés folyamata azonban a produkcióval szemben látens. Nem tudjuk pontosan mérni, mit ért meg egy gyermek, míg nem tudunk vele beszélgetni. Ezért elengedhetetlen, hogy a beszéd elinduljon!
Szóval, ha a te kislányod elmúlt 18 hónapos, vagy a kisfiad 24 és nem jutott el a kétszavas közlések szintjére, akkor most jött el az idő, hogy ezen változtass!
Ha velem szetretnél dolgozni gyermeked fejlődésén, háromféle szinten tudlak támogatni:
Csatlakozz azon tudatos szülőkhöz, akik tanfolyamomon megtanulták, és használják a Cseri-Módszer otthoni fejlesztésre kitalált babatornáját és fejlesztő programját. A programot online is elérhető formára magam adaptáltam, Fekete-Cseri Zsuzsanna, szakmai mentorom felügyelete mellett.
A 12 hetes online program már több tucat szülőnek segített, hogy megértse és fejlessze gyermeke idegrendszeri érését. Jelentkezés és további információ itt.
Túlterhelt vagy? Arra végképp nincs időd, hogy egy új módszert is megtanulj? Ha nem érzel magadban energiát ahhoz, hogy a magad kezébe vedd gyermeked tornáztatását, akkor ez a programom számodra készült. Add át nekem a teljes folyamatot, te pedig élvezd gyermeked fejlődését, aminek együtt örülünk majd!
Hat héten át, heti kétszer megmozgatom gyermeked idegrendszerét a Cseri-módszer beszédindító tréningje szerint. Az órán csak a babáddal foglalkozom. Te nem leszel bent az órákon. Épp elég túlterhelt vagy, ezért bízod rám a nehezét. Ne aggódj, jól elleszünk! 🙂 Órák után részletesen tájékoztatlak a benti eseményekről, tanácsokkal látlak el arra nézve, mire figyelj otthon. Egyszerű változtatásokat, ésszerűsítéseket fogok javasolni, amikkel támogathatod gyermeked érési folyamatait.
Még várnál egy kicsit, hátha beszélni kezd magától, vagy meglódul a fejlődése? Addig is jó lenne valamilyen játékos, mindkettőtök számára élvezhető fejlesztő feladat?
Az otthoni fejlesztő játéktárral máris hozzájutsz két rendkívül hasznos videós segítséghez, melyek mindegyike alkalmazható szakmai előképzettség nélkül. Ezekkel bátran nekikezdhetsz gyermeked fejlesztésének. Bónuszként mondókás gyűjteményemben is böngészhetsz.
Itt tájékozódhatsz bővebben a játéktárról.
Amennyiben bármelyik programom felkeltette az érdeklődésed, szeretettel várlak Kalandor közösségünkbe!
Tűzkő Klári, a kisgyermekes családok fejlődési tanácsadója. Beszédértés terapeuta, Cseri-módszerű mozgásterapeuta, Integratív Babaterapeuta jelölt
Gyakran megakadok azon, amikor aggódó anyák, apák kérdéseire, hogy nincs-e valami baj, ha a gyerek nem teszi ezt, vagy azt, mikor a szomszédé már igen, olyan egyszerű általánosításokkal válaszolnak, hogy minden gyermek különböző ütemben fejlődik, nem szabad siettetni a folyamatokat. Ok. Minden ember a maga ütemében fejlődik. Aláírom. De már ebben a hosszúra sikerült felvezető […]
Elolvasom a cikket
Mit tehetek szülőként, ha elakadást, éretlenséget, részképesség problémát sejtek gyermekem fejlődésében? Nagy a zűr a fejekben, ahogy a rendszerben is Magyarországon. Sokszor a gyerekorvos, az óvodapedagógus is szülőktől tudja meg, hova küldheti ilyen-olyan tünetet mutató kis páciensét, neveltjét. A gyógy-, illetve fejlesztőpedagógia forráshiányos terepén a gyakori átszervezések sem tesznek jót. Úgy tűnik, mintha minden városnak, […]
Elolvasom a cikket
Kérd ingyenes táblázatomat, hogy megtudd, korának megfelelő szinten van-e gyermeked beszédprodukciója.
A táblázatból azt is megtudhatod, mi az, amit már megért.
Azt is elárulom, hova kell mindenképp eljutnia, hogy élvezettel tanuljon majd a suliban.
Készítette: Nektonik. Minden jog fenntartva.